A projekt a résztvevők szemével
Sződi Szabolcs
Sződi Szabolcs
„2012 júliusában
Keresztapám viccből megkérdezte tőlem- Van-e kedvem hegesztést tanulni? Igent
mondtam. Így szinte véletlenül csöppentem bele a Budapest Esély által szervezett
hegesztő képzésbe. Akkor már néhány hónapja megszűnt állandó munkahelyem, tehát
egy izgalmas lehetőséget láttam e dologban. Meglepetésként hatott, hogy a
hegesztés szakmai tárgyain kívül egyéb képzésekben veszünk majd részt és
mindezt állandó mentori segítséggel. Most a tanfolyam vége felé visszaemlékezve
elmondhatom, hogy igen kellemes élményben volt részem az elmúlt néhány
hónapban. A motivációs és kulcskompetencia képzés mind témájában, mind
hangulatában is nagyszerűnek volt mondható, köszönhető ez a mindig vidám,
jókedvű társaságnak és nem utolsó sorban előadónknak, Konkoly Zolinak. A
hegesztő szakma fortélyainak elsajátításában is nagy örömet leltem, hiszen a
kétkezi munka mindig is boldoggá tett. Elméleti és gyakorlati tanáraink
közvetlenségükkel és szakmai hozzáértésükkel segítették a hegesztésben való
elmélyedésünket. A Budapest Esélynél közvetlen mentorunk Varga Zsuzsa
segítőkész kedvességével és kreatív ötleteivel támogatott, patronált minket,
Gerő Dániel „közvetett mentor” nyugodt határozottsággal orvosolta
problémáinkat, Bánhidi Anikó „legifjabb közvetett mentor” pedig örökös derűvel,
bájos hozzáállásával kezelte ügyes-bajos dolgainkat.
Egyik
megvalósítandó álmom, természetes anyagokból saját kezemmel építeni egy házat.
Most már az sem kizárt, hogy hegesztésből teremtem meg ennek anyagi bázisát.
Annak idején
a Csodák Palotájában említette egyik kollégám, hogy szépen és jól hegeszteni
művészet. Akkor nem igazán értettem kijelentését, de most már tudom miről
beszélt. Ha esetleg más haszna nem is lesz most elsajátított hegesztő
tudásomnak fémszobrokat, sőt még vaskerítést is! képes vagyok már alkotni.
Összességében,
hálás vagyok a Budapest Esélynek, hogy részt vehettem e komplex képzésben,
hiszen nem csak egy szakma alapjait tanulhattam meg, hanem a tanfolyam örömteli
hangulatában kiváló, érdekes emberekkel találkozhattam, ismerkedhettem meg
társaim között, az alapítványnál, az oktatók, előadók körében.”
"A Munkaügyi
Központban egy jelentkezés alkalmával láttam meg a Budapest Esély felhívását a
Hegesztő képzésre, amire azonnal rá is kérdeztem az ügyintézőnél, mivel már
régóta nézegettem a különböző iskolák tanfolyamait a neten, de a magas
költségek miatt eddig nem tudtam egyikre sem beiratkozni.
Sok száz
jelentkezőből, több lépcsőben választották ki a ”szerencséseket” akik valóban
szerencsésnek érezhetik magukat, mert egy nagyon színvonalas, a hegesztésen
kívül a kommunikációs készséget fejlesztő és az elhelyezkedést segítő tréning
részesei is lehettünk.
Maga a szakmai
képzés számomra elég ”tempós” így két gyermek mellett, de cserébe négy hónap
alatt egy piacképes szakma birtokosa leszek (persze sikeres vizsga esetén). A
képzés és tréningek mellet egyéb juttatások még pozitívabbá teszik az
”élményt”, mint például a tréningek alkalmával járó meleg étel, tea, kávé,
ásványvíz, aprósütemény, a műhelyfeladatokhoz járó munkaruha, munkavédelmi
bakancs, a közlekedést segítő havi BKV bérletről nem is beszélve.
Összességében
nagyon pozitív a tapasztalatom a Budapest Eséllyel kapcsolatban."
Reibli
Krisztina
„Az álláskereső tréninggel kapcsolatban nagyon kellemes meglepetés ért, mivel sokkal alaposabb és szakszerűbb képzésben részesültem, mint amire számítottam. A tréninget tartó vezetőnkkel is maximálisan meg voltam elégedve, mind szakmailag, mind emberileg.
Örülök, hogy részt vehettem a képzésen. Véleményem szerint, így sokkal felkészültebben tudok állást keresni, interjúkra járni.
Az iskola befejezése óta voltam már állásinterjún, és egyértelműen ügyesebben tudtam válaszolni a feltett kérdésekre, melyet a tréningnek és a tréner, valamint a csoport hatásának tulajdonítok.
Az elhelyezkedést várom jelenleg, mivel arra számítottam, hogy januárban már dolgozni fogok, mely még egyelőre nincs így.
Az előre szervezett állásinterjúk vagy elmaradtak, vagy olyan munkaidő-beosztást kértek volna, melyet - mivel két gyermekemet egyedül nevelem, segítség nélkül - nem tudok vállalni.
Jelenleg is aktívan keresek munkát, bízom benne, hogy mihamarabb sikerrel járok.
Szeretnék elhelyezkedni, szívesen is végeztem mindig is a rám bízott feladatokat, valamint anyagilag is óriási szükségem van a munkabérre, mivel komoly adósságaim, rezsi elmaradásaim vannak a hosszú ideje tartó munkanélküliség miatt, mely immár a lakhatásunkat is veszélyezteti.”
Csutorásné Fekete Katalin
„50 év fölött, sokrétű munkatapasztalattal, számos
állásinterjúval, valamint viszonylag szabályos, két nyelven megírt szakmai
önéletrajzzal és motivációs levelek garmadával a hátam mögött, azt gondoltam,
számomra nincs új a nap alatt. Tévedtem. Rengeteg – eddig ismeretlen –
információt és tudást sikerült elsajátítanom, melyet nem csak a munka
területén, de a magánéletben is hasznosítani tudok majd. Zoli, a tanárunk,
hamar megtalálta az utat a szívünkön keresztül az eszünkhöz is. Empatikus,
kedves és szellemes, ugyanakkor igen felkészült csoportvezetőnk segítségével a
kis társaság hamar összekovácsolódott és az órákon nagyon aktívan vett részt. A
Budapest Esély munkatársai, a projektvezető asszony irányításával, mindent
megtettek, hogy ne kétségbeesett és elesett munkanélkülieknek érezzük magunkat,
hanem olyan embereknek, akikre odafigyelnek, bizalommal vannak irántuk és
megbecsülik őket, akik előtt ott a lehetőség, hogy hamarosan visszatérjenek a
munka világába.”
Esztó Bernát
„Különös egy helyzet. Mint amikor egy több hete a
tengeren tengődő hajótöröttet felvesz egy luxus hajó, és ott az utazás során
végig az első osztály minden kényelmében részesítik, majd az utazást követve
megkérik rá, hogy a hajót üzemeltető társaság részére írjon néhány sort a
benyomásairól. Mindenről ami tetszett, és arról is, ami nem. Írhatnék sok
dolgot. A lényeget nem lehet néhány sorban leírni, azt az ember inkább csak
érzi, és a helyzetből adódóan nehéz lenne úgy megfogalmazni, hogy abból egy
külső szemlélő a szolgáltatás minőségéről kapjon objektív, tárgyilagos képet.
Nem egyedül utaztunk ezen a hajón. A pozitív dolgokat
tudom, hogy megírják mások is. Ezért úgy döntöttem, hogy én most a rossz
dolgokról fogok írni. Nem volt könnyű akár a legkisebb hibára is lelni, de
azért találtam egyet.
Az egyik nap pizzát hozattak egy közeli étteremből.
Többféle ízesítés közül választhatta ki-ki a maga ízlésének valót, a dobozok
kis tornyokban sorakoztak egymás mellett, íz világuk szerint csoportosítva. Én
egy olaszos pizzát vettem magamhoz, és leültem elfogyasztani a többiek közé. A
pizza Magyaros ízesítésű volt. De nem baj. Azt is szeretem :)”
